Csesznek

Weboldal

Csesznek valaha igen jelentékeny szerepet töltött be a Bakonyvidék történetében. A különböző helyben talált kőeszközök, balták, edények, stb. azt bizonyítják, hogy már a csiszolt kőkorszakban is éltek itt emberek.
A honfoglalás után a Bakonyerdő, s ebben Csesznek is királyi birtok volt, amelyben a mindenkori bakonyi ispán rendelkezett a király nevében. A történelmi időkben, a bakonyi erdőispánság területén, talán annak egyik központjaként stratégiai helyen, fontos közlekedési útvonalak Észak-Bakonyi találkozásánál, feltehetőleg ezen utak csomópontjának biztosítására, védelmére és ellenőrzésére is létesült a vár.


A Csesznek Vár történetéhez szervesen kapcsolódik Csesznek falu története, hiszen a mindenkori falu gazdasági hátterét is biztosította - a többi, a Vár-birtoktesthez tartozó településekkel együtt - a mindig is fontos hadászati jelentőséggel bíró várnak.
Csesznek falu neve először 1372-ben fordult elő írásban. Később vámhegyként szerepelt. Ezen időszakból csak azt tudjuk biztosan, hogy a vár alatt az őrség adózásra nem kötelezett tagjai élték mindennapjaikat. Néhány száz évvel későbbi időpontra tehető a vár és egyben a falu utolsó nagy megpróbáltatása 1683-ban, amikor Kara Musztafa hada Bécs ellen vonult, s az útjába eső falvakat, köztük Cseszneket is fölégette.
A települést önálló jobbágyfaluként 1747-ben említik először.